Cím: 4034 Debrecen, Faraktár u.67.
Vezető: Enyedi Imre intézményvezető
Telefonszám: 06-52/310-993
Fax: 06-52/520-263
Vasúti telefonszám: nincs
E-mail: vmuvhaz@vmuvhaz.hu
Weboldal: www.vmuvhaz.hu
Facebook: www.facebook.com/vmuvhaz
A Vasutas Egyetértés Művelődési Központ 2009-ben ünnepelte fennállásának 110 éves évfordulóját.
Az utóbbi években a művelődési központ –amely a tradíciókra való rámutatás igénye miatt máig őrzi régi nevét: az Egyetértést – különösen nagy rangot vívott ki magának. Sikk lett az ottani rendezvényeket látogatni, sikk lett bérletet váltani az ottani színházi sorozatokra, ismerni és magasztalni megannyi más jellegű programot, vállalást.
Közönségbarát cselekedet egy művelődési háztól élvezhető, sőt egyenesen nagyszerű produkciókat meghívni, „vendégül látni”, ám még nagyobb jótétemény kultúranövesztő, művészetteremtő tetteket véghezvinni. Márpedig ez a művelődési intézmény- korábban Zádor Jenő, Éles Sándor, Földvári László, Husi József, Müller Károly vezetésével – nemcsak helyet adott, asszisztált, közreműködött, reprodukált, hanem teremtett is nagyon sok értéket, s azokat továbbadta az embereknek, akik profitáltak belőlük, építőleg hatottak rájuk, szórakoztatták, pallérozták őket.
A múltidézést 1898-ban kell kezdenünk, ekkor alakult meg a debreceni MÁV Műhely, mely a Tiszántúl legnagyobb ipari létesítménye volt. Alig egy évvel később a műhely kollektívája létrehozta az Egyetértés Önképző Dal- és Segélyegyletet, a tagok önképzésének, zenei műveltségük és hazafias érzületük fejlesztésének szándékával. Egy évvel később már működött a dalárda, a fúvószenekar, megnyílt a könyvtár, 1903-ban pedig létrejött a színjátszó csoport. Az említett öntevékeny közösségek nemcsak a város kulturális életében játszottak jelentős szerepet, - gyakran vettek részt országos és nemzetközi rendezvényeken, művészeti találkozókon is.
A kóruséneklés nem hagyományait 90 évig ápolták az Egyetértés Művelődési Központban, a néptánc kultúra őrzését pedig az 1952-ben megalakult Bocskai Néptáncegyüttes vállalta magára.
1994-ben a Forgórózsa Néptáncegyüttes talált otthonra az Egyetértésben. A magyar népzene és a tánctradíciók ápolása mindig remek közösséggé kovácsolja azokat a fiatalokat, akiknek életét áthatja az effajta értékmentő igyekezet, e két csoport is kiváló közösség volt amellett, hogy vállalásuk üdvös, áldozatos és a nagyobb közösség: a nép, a nemzet javát szolgálja. A művelődési központnak sikerült becsalogatnia- megnyernie az ifjúságot, s nemcsak a középiskolás nemzedéket, az egyetemisták és főiskolások közül is sokan megfordultak az itteni rendezvényeken. Sztárok egész sokaságát kellene most sorolni, ki mindenki fordult meg a ház színpadán Nagy Anikótól Bajor Imréig, Schütz Ilától Kabos Lászlóig, Kovács Krisztától Haumann Péterig, Szerencsi Évától Kovács Istvánig. S bizony ez is nagy haszna, hozadéka ennek a kezdeményezésnek: olyan nagyságokkal találkozni, akik eddig csak rádióban hallottunk, televízióban láthattunk.
A művelődési központ minden nemzedékre figyel, a gyerekekre éppen úgy, mint a felnőttekre, s mint az életet megharcolt öregekre. Nem hagy ki egyetlen korosztályt sem. Ha tehetőségében változó is volt a fenntartó vállalat az eltelt idő során, a művelődési központ mindig érezte, hogy kötelessége van a dolgozók tömegeivel szemben. Mert végül is az ő pénzükből élt és él az intézmény. A vasút művelődési háza nem bizonyult hálátlan, rossz adósnak, sohasem tagadta meg voltaképpeni funkcióját.
Szinte a kezdet kezdetétől igaz: nemcsak a vasutasoké volt ez az intézmény, kapuit kitárta a város érdeklődő, kultúrabarát polgárai előtt is, szívesen látott minden betérőt. Szervesen ékelődött a város kulturális életébe, méghozzá úgy, hogy mindig volt sajátos arculata, ízlésvilága. Ennek az ízlésvilágnak a nyitottság volt a legfőbb jellemzője, s mindig sajátja volt a színvonalasságra való törekvés is.
Óriási számokban lehetne sorjáztatni arról, hogy a száztíz év alatt hányan és hányszor nyitottak be a művelődési központ épületébe. A múlt tehát kötelez, szorgalmas jövőre sarkall, arra, hogy ezután is legyen képes az intézmény megújulni, legyen képes meghallani az idők szavát, s mint eddig, legyen ezentúl is nyájas vendéglátója embernek, tudománynak, kultúrának, művészetnek, szórakozásnak.